2019. március 15-ei hosszúhétvégén a családdal elmentünk a Zselicbe. Szállásunk a Vörösalma vadászház volt. Csütörtök este, ahogy odaértünk, a hosszas utazás után Tünde néni, a szállásadónk isteni főztje várt minket a nagyon hangulatos szálláshelyen. A vadászház az erdő mélyén volt eldugva. Vacsora után kimentünk apukámmal sétálni a tó körül. A vadkamerának kerestünk helyet. A csatorna felől lehetett hallani, hogy valami jön felénk. A sötétben egy fejlámpával nemigen láttuk csak hallottuk ahogyan csörtet. Enyhe félelem fogott el, mivel nem lehetett tudni, hogy mi van ott. Ahogy visszamentünk a tóhoz láttuk, hogy valami jön a csatorna felől. Arra világítottunk és láttuk, hogy egy hód az. Tőlünk kb. 3 méterre úszkált, majd jött ki a partra. Ennek hatására reggel az volt az első dolgunk, hogy 5-kor kitettük a kameracsapdát oda, ahol kijött a hód a vízből. Hajnalban, még napfelkelte előtt marárdaltól volt hangos az erdő.
A ház mögött elsétálva rengeteg virágot láttunk, és még annál is több vad nyomot. Az erdőben és a réten is mindenhol csapások és vaddisznó durások voltak láthatók. A reggeli is nagyon finom volt.
A evés után a vadászház körül sétáltunk, fotóztunk és videóztunk. Erdei hangokat is vettem fel, hogy majd ha sikerül összeállítanom egy videót, akkor legyen alá megfelelő hanganyag. Hangok voltak bőven, különlegesek, szépek és még általam sosem hallottak is. Ezek után átmentünk az általunk már jól ismert kakasmandinkós helyre. Sokáig fotóztuk őket, a végére még az ég is beborult, majd elkezdett besötétedni.
A vacsora elmondhatatlanul finom volt. Lehetett rajta érezni, hogy Tünde szeretettel készíti az ételeit. Evés után kimentünk sétálni. Este sikerült még bagoly hangokat is felvenni. A tó körül a vak sötétben barna varangyokat is fotóztam.
Másnap, a reggeli után a Zselici csillagparkhoz mentünk. Az erdei út szélén három mókus gyüjtögetett. Azonnal elkezdtem az álványomra feleszrelni a fényképezőt, és próbáltam videókat és fotókat készíteni róluk. Sikerül.
A Csillagpark után Bőszénfán túl egy erdővel, szántófölddel tarkított területen sétáltunk egy nagyot.
Már indultunk volna vissza az autóval a szállás irányába, ám a bekötő út előtti részen a halastavon és mellette a fákon nagy kócsagok ültek/álltak. Meg is álltunk fotózni és videózni.
Majd tovább mentünk az úton, egy idő után megfordultunk. A visszafelé vezető úton hirtelen legelésző gímszarvasokra lettünk figyelmesek. Félreálltunk az autóval, azonnal kiugrottam, és elkezdtem megközelíteni őket a fák mögül. Onnan próbáltam képet készíteni, de hirtelen megiramodtak az erdő felé. Szerencsére még mielőtt bementek volna az erdőbe, megálltak egy pillanatra és sikerült a rudliről fotókat készítenem.
Ezek után óriási örömmel mentünk vacsorázni, ami minden nap vad étel volt és nagyon finom volt. Után kimentünk leellenőrizni a csapdát. A hódot igaz, hogy nem fogta meg, de egy molnár görény került a lencse elé.
Szürkületben ismét vettem fel erdei hangokat, és megint próbáltam éjszakai képeket készíteni a barna varangyokról. Készítettem egy videó snittet a holddal és az elötte uszó felhőkkel.
Másnap reggel ismét sétáltunk egyet a vadászház körül. Az erdő tele volt medvehagymával. A madárcsicsergés elképesztő volt. (Sok erdei pinty, széncinege, kékcinege, barátcinege, őszapó és fekete harkály stb.)
Virágok közül sok hunyor, májvirág, hóvirág és szellőrózsa volt. Reggeli után még videóztam barázdabillegetőt és barna varangyokat. Mielőtt elindultunk volna haza megálltunk Sas-réten csillagvirágokat fotózni.
Nagyon nagy élmény volt ez a 3 nap.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése