Dámszarvasok nyomában Ópusztaszeren #3

2017.11.25-én (szombaton) késő délután ültünk autóba és indultunk el Ópusztaszerre. Nem túl nagy reményekkel, mivel az előző két alkalommal nem láttunk egy dámvadat sem. Úgy voltunk vele ki tudja, lehet, hogy nem dámszarvast, hanem valami mást fogunk fotózni...

Még mielőtt az erdőbe értünk volna, megálltunk naplementés tájat fotózni.

Hamar "rá is álltam " a becsillanások fényképezésére.

Utána behajtottunk az erdőbe, 400 méter után egy friss ültetésű csemetésben egy fiatal őzbak üldögélt. Átmentem egy másik fasorba és onnan cserkeltem. Kb. 20 méterre voltam tőle, amikor félig áthajoltam a másik sorba, de csak a fényképezőn keresztül láttam az őzet. Elég nehézkesen, de megtaláltam a kijelzőn, ő is látott engem, vagyis a fényképezőgépet, és egy fénykép után el is futott.

Megtettük szokásos körünket, majd letértünk a földútról, és egy nyírfa erdőt fotóztunk.

Az erdei utak, amiken haladtunk nagyon hangulatosak voltak.

Még mielőtt teljesen lement volna a nap, kiértünk egy egyben gyönyörű, és egyben félelmetes erdőhöz.